2*

...
- Jössz már?- kérdezte a számomra teljesen ismeretlen fiú.
- Hova?
- Hát Rèkáékkal a strandra. Én Dani vagyok, a barátnõd évfolyamtársa.Te pedig ha minden igaz Sarah nem?- mosolygott rám,én meg azt hittem helyben meghalok,ezért csak bólogattam. Elõre ment,én pedig bezártam az ajtót,majd letrappogtam a többiekhez. Mindenkit két puszival üdvözöltem majd elindultunk.
Ahogy a strandhoz értünk nem hittünk a szemünknek. Iszonyatos mennyiségû ember tolongott a parton,a vízben,a vécéknél,a büfékben,egy szóval mondva mindenütt. A csodás Balatontól kb 2 km-re lepakoltunk ès elindultunk a víz felè.
-Komolyan mondom ennyi ember még egy Justin Bieber koncerten sincs!- mérgelõdött viszonylag nyugodt lelkiàllapotban lèvõ barátnõm.
-De ha valaki nekem jön...-kezdett bele a mondandójába is Peti,de Réka elé lèpett és lazán lesmárolta. Cool! Ebben a rohadt világban mindenkinek van pasija csak nekem nincs.
-Nyugi majd lesz! - simogatta meg a hàtam Dani,majd elõrement.
Basszus,megint hangosan gondolkodtam.Hát igen, ez rám vall. Bár utálom,mert így az emberek mindig tudják mire gondolok ès ez azért zavarja az embert. Vagyishát engem zavar.
10 perces sétánk után végre odaértünk a partra. A fiúk halàl lazán beleugrottak, fókàsat játszottak, míg mi Rékával már 2 csepptõl meg akartunk fagyni.
-Gyertek màr! Annyira nem vészes!Ugyanmár,nyár van.-üvöltötte Dani a Balaton közepèrõl.
Jó nyàr van,de az nem azt jelenti.hogy fagyjál szarrá egy hideg,kimondottan koszos valamiben. Vègül feladták és beljebb mentek. Mi inkább elmentünk a standokhoz nèzelõdni egy kicsit,ugyanis csajokból vagyunk. Bõ 1 óra nézelõdés után beálltunk venni egy hotdogot,amit meg is bántam,ugyanis a virsli ehetetlen volt, a kifli meg kemèny. Ilyen nincs! Èppen mentünk volna át egy másik kajáshoz amikor kèt hideg kezet éreztem a derekamon...