17*

Sziasztok!:) Köszönöm szépen a feliratkozókat és a kommenteket:) Sajnálom hogy úgy eltűntem, de táborban voltam. De itt vagyok. És sajnos hetente 2 rész fog jönni. Ami szerda és szombat lesz :) Pipálni, kommentelni és feliratkozni ér. Jó olvasást!:)

...
De ehelyett azonban, fölkapott és az udvar felé cipelt. Megállt a medence mellett, majd velem a nyakában ugrott be a vízbe. Nem tudtam hirtelen hova tenni ezt az egészet, de eléggé meglepett ez az egész szituáció.
-Te megőrültél?-vontam kérdőre, miután kimásztam onnan.
-Igen..Talán baj?-nevetett a mini uszoda közepén.
-Jól van Ya Ou. Ezt még visszakapod.-próbáltam kicsit megfenyegetni, de nem sok sikerrel, ugyanis a végére elröhögtem magam.
-Na ez a nevem. És uuu..szaladok.-mondta még mindig a magáét, mire Én csak a szememet forgattam és visszamentem a többiekhez.
Már épp beértem volna, mikor Ya Ou megfogta a karomat és visszarántott.
-Ilyen vizesen....És sárosan be nem mész.-mondta miután megnézte hogy nézek ki.
-Ugye ezt most Te sem gondoltad komolyan?
-De igen. Szóval vedd le ezt a mocskot, és irány a fürdő. Vagy kint maradsz.-kacsintott rám, mire levettem a sáros pólómat.
Ő persze élvezettel bámulta az egészet, mindaddig amíg be nem szaladtam a zuhanyzóba. Igen azt nem is kell mondani, hogy a többiek teljesen hülyének néztek.
Bementem, bezártam az ajtót a biztonság kedvéért, majd letusoltam. Csak Én lehetek olyan szerencsétlen, hogy csurom vizesen beleesek egy adag sárba. De mindegy is. Nagyon jól esett a meleg víz, a fagyos medencés kaland után.

***Ya Ou szemszöge***

Ennél hülyeségebbet nem is mondhattam volna. "Vetkőzz le, mert sáros vagy." Hát Én egy barom vagyok. Most mégis mit gondolhat rólam? Vagy bunkónak, vagy pedig bunkónak. Mind a két oldalról rosszul jönnék és fogok is kijönni belőle. Nem voltam meglepve, mikor egy majdnem félmesztelenül ment be a fürdőbe, ugyanis reggel már láttam így. És még mindig nagyon gyönyörű. Beslattyogtam Én is a házba, és a konyha felé vettem az irányt, ahol 3 szúrós szempárral találkoztam.

-Elárulnád, hogy Sara miért egy szál melltartóban jött át a lakáson?-vont kérdőre Olivér.

Valahogy gondoltam, hogy Ő fogja feltenni az első kérdést.

-Reméljük nem a medencében csináltátok.-kacagott fel Bence, mire mindenki röhögőgörcsben tört ki, kivéve Olit.

Ebben a pillanatban kilépett a fürdőből Sara egy árva törülközőben, amire mindenki felfigyelt.

***Sara szemszöge***

Miután lefürödtem, bementem a konyhába hogy visszakapjam a ruháimat, de ehelyett azonban csak a fiúk tekintetével találkoztam.

Kicsit kellemetlenül éreztem magam, és fogjuk rá hogy haragudtam Ya Oura, de végül kiböktem amit akarok.

-Adsz valami ruhát, vagy felvehetem ami rajtam volt?-tettem fel a kérdést kissé flegmán, mire Ő csak bólogatott és nem szólt semmit.

-Mi igen?-húztam fel a szemöldökömet.

-Persze adok ruhát.- bökte ki végül és a szobája felé indult.

Kivett egy boxert, s egy pólót. Visszamentem a fürdőbe és felöltöztem. 

Szerencsémre a rövidnadrágomat nem vette el tőlem, így azt vissza tudtam venni. Gyorsan magamra kaptam, majd visszamentem a fiúkhoz. Vagyis hát igazából csak mentem volna, mert mikor fel néztem a tükörbe láttam valakit mögöttem, s hirtelen nem tudtam, hogy Én vagy Ő ijedtem meg jobban...

Közlemény

Sziasztok!:) Nem új részel jövök, hanem egy bejelentéssel. Ezer bocsánat,hogy most nem hoztam részt,de táborban voltam és nem volt idõm megírni. Készen van,de nem tudtam begépelni. Holnap 17. Rész ;) Mégegyszer bocsánat.:)

16*

Sziasztok!:) Meghoztam a 16. részt is.  A következő részt 6 komment és 3 feliratkozó után hozom. Remélem tetszeni fog. Jó olvasást :)


...
-Jézusom Ya Ou! Nem szokásod kopogni?-vágtam hozzá ijedtemben a szavakat, majd villám sebességgel magamra kaptam a pólómat.
-Én.ööö...izé.-kezdett makogni, mire Én csak a szememet forgattam és célba vettem a fürdőszobát.
Feltettem egy minimális mennyiségű sminket, kivasaltam a hajam és már indulhattunk is. Bezártam az ajtót, és Ya Ou félrehívta Olivert, míg mi Rékával hátul lemaradtunk.

***Ya Ou szemszöge***

Amikor véletlenül rányitottam Sarara, teljesen lefagytam. Ott állt előttem egy szál melltartóban. Nem tudtam megszólalni, annyira ledermedtem. Ennyire tökéletes ember nem lehet. Elsuhant mellettem a fürdőbe, rendbe szedte magát és elindultunk.

Félrehívtam Olivért, mert beszélni szerettem volna vele.

-Hallod Tesó! Véletlenül rányitottam Sarara, de valami tökéletes ez a lány. Eddig se tudtam hova tenni az érzéseimet iránta, de most meg végképp elvesztem.-vázoltam fel neki a szituációt.

-Fogadjunk fekete csipke.-húzogatta a szemöldökét, és elnevette magát.

-Te ezt mégis honnan a francból tudod?-emeltem fel a hangom, mert tudom, hogy Olivernek is bejön Sara.

-Haver. Nem szoktál részletes beszámolót tartani ha valakire "véletlenül" rányitsz.-mondta, majd a véletlen szót idézőjelben mutogatta nekem.-Másrészt viszont, tudom  hogy az a gyengéd.-nevette el magát, majd kezet fogtam vele és visszamentünk a lányokhoz.

***Sara szemszöge***

Miután visszajöttek a fiúk, elindultunk az Rtl székház felé. Amikor odaértünk elköszöntünk tőlük, és elfoglaltuk a helyünket. Természetesen az első sorba. Elfoglaltuk a helyünket, és már kezdődött is a show. Előjött Lilu és Istenes Bence, majd elmondták az információkat. 

Elérkeztünk az utolsó 1 perchez, amikor még szavazni lehet. Majd miután megszólalt a kong, előjöttek a versenyzők, a mentoraikkal együtt. 

Nagyon drukkoltam a srácoknak. Megérdemlik  a továbbjutást. Fantasztikus hangjuk van és csodálatos emberek. Gondolkozásomból Lilu hangja zökkentett ki, ahogyan kimondta az első továbbjutó nevét, aki nem más, mint Bozsek Márk. Kapott nagy tapsot,és végül Rékával azon kaptuk magunkat, hogy ketten állnak a színpadon. Igen az egyik a ByTheWay volt, a másik pedig Csordás Ákos.Mielőtt elkezdődött volna a párbaj, egy kis szünetet tartottak, hogy fel tudjanak készülni és pár biztató szót kapjanak a mentoraiktól.

Először Ákos adta elő a produkciót, majd jöttek a fiúk. A Read All About It-et adták elő. Meg kell hogy mondjam, könnyeztem. Annyira megható volt és olyan tökéletesen énekelték el, hogy semmiképpen sem szabad, hogy kiessenek. Se ma, se jövőhéten, se semmikor. Ezt a versenyt nekik kell megnyerniük. De nem így lett. Ugyanis amikor Lilu kimondta, hogy az X-factortól búcsúzik a ByTheWay teljesen összeomoltam. De ha Én ennyire, akkor Ők hogyan. 

Lement az adás és hátrasiettünk hozzájuk. Mivel már egy néző sem volt a stúdióban, ezért a biztonságiak megengedték, hogy bemenjünk az öltözőbe. Mind a 4 fiú a fejét fogta. Közelebb mentünk hozzájuk, és próbáltuk elfelejtetni egy kicsit ezt az egészet, de ebből csak az jött ki, hogy Sziki megszólalt:

-Van kedvetek átjönni hozzánk egy kicsit?-kezdte a mondandóját, mire beleegyezően bólintottunk.

Összeszedték a cuccaikat, és már indultunk is. Az út viszonylag csendesen telt el, amit meg lehetett érteni a mostani dolgok után.

Odaértünk, és meg kell hogy mondjam viszonylag rend volt, ahhoz képest hogy egy legénylakás. Kezdem úgy érezni, hogy ez egy mendemonda. Haha Sara jó vicc volt. 

Bementünk a konyhába, ahol ittunk és ettünk, mikor Ya Ou megszólalt:

-Mi az Sara! Láttam, hogy sírtál.Olyan cuki voltál.-mondta először aranyosan, majd elnevette magát.

-Kösz Feri.-mondtam neki gúnyosan.

-Tessék?-kelt fel az asztaltól, miközben Én a hűtőnek támaszkodva ittam.

Egyre közelebb jött és már szinte előttem állt. Homlokát nekidöntötte az enyémnek. Azt hittem meg fog csókolni, de nem. Ehelyett azonban...

15*

Sziasztok!:)Meghoztam a 15. részt is. Nagyon szépen köszönöm az 5000 oldalmegjelenítést, a 2 feliratkozót és a kommenteket. Ennek örömére hoztam most új részt. A következő ugyanúgy kommenteken múlik hogy jön e. Remélem tetszeni fog. Jó olvasást :)


...
-Sara, elhoztam a...-kezdett bele a mondandójába Ya Ou, de amint meglátta mi történik ledobta a pulcsimat a kanapéra és odaszaladt hozzánk.
-Most azonnal engedd el!-tépte le szó szerint rólam Ádámot, majd nekilökte a falnak.
Nem tudtam mit tegyek. Félek ha közéjük állok, Én fogok kapni reflexből.
-Na mi van? Megjött Rómeó?- vonta kérdőre a barátomat, aki ezután a mondat után bevert neki egyet, és a földön kötött ki.
Odaszaladtam megnézni jól van e, amit persze Ya Ou nem hagyott szó nélkül.
-Most komolyan Őt véded? Ha nem jövök mit csinált volna ez a barom?-emelte fel a hangját.
-Dehogy védem. De az erőszak sohasem megoldás. Remélem rájössz előbb-utóbb.-kiáltottam rá Én is, majd felszaladtam a szobámba és sírni kezdtem.

***Ya Ou szemszöge***

Nálunk maradt Sara pulcsija, így gondoltam átviszem neki, de egy nem várt látvány tárult elém. Egy hapi éppen a falnak nyomta és ordítozott vele. Gyorsan odaszaladtam, és levettem róla, de amint nekiállt "büszkélkedni" bevertem neki egyet. A földre rogyott, majd kifutott a házból. Sara egyből odajött hogy miért kell verekedni az nem megoldás, de Én még mindig ideges voltam és kiabálni kezdtem vele, majd felrohant a szobájába.

-Ezt nem hiszem el!-rúgtam bele a kanapéba, s elindultam felfelé a lépcsőn egészen a szobájáig. Be akartam menni, de bezárta az ajtót.

-Sara engedj be kérlek!-dörömböltem be, majd miután lehiggadtam leültem a lépcsőre, és vártam hogy történjen valami.
Bő 20 perc után arra lettem figyelmes, hogy kattan a zárban a kulcs.Kisírt szemekkel lépett ki a szobából, majd rámnézett. Egyből odamentem hozzá, és átöleltem.
-Bocsáss meg! Nem akartam üvölteni veled, de az a barom ezt hozta ki belőlem mondtam, s még mindig nem engedtem el ölelő karjaimból.
Ő nem válaszolt semmit, hanem ajkait enyémekhez csatolta, és csókolózni kezdtünk. Próbáltam ebbe beleadni minden érzelmet, bocsánat kérést, és mindent amit lehetett. Mikor elváltunk mosolyogva felnézett rám, mire viszonoztam tettét. Egymást néztük már jó ideje, mikor Saranak felkorgott a gyomra. Egyszerre nevettünk fel.
-Szerintem enni kéne valamit.-javasoltam valamit, mire még jobban nevettünk.
-Igen. Nem rossz gondolat.-válaszolta, majd a konyha felé vettük az irányt.
Felajánlotta, hogy csinál palacsintát. Nem ellenkeztem ugyanis imádom. Mondjuk ki nem imádja a palacsintát. A nutellásat például. Már a gondolatától folyik az embernek a szájából a nyál.
Elővette a serpenyőket, és nekiálltunk megsütni őket. Néhány a földön landolt, amit mondjuk nem is csodáltam. Fél óráig sütögettünk aminek az eredménye az lett, hogy 6 darab leesett, 4 odaégett, így keményen 10 darabot csináltunk, amit meg is lehetett enni.
Leültünk az asztalhoz, és csendben elfogyasztottuk. Mikor végeztük, szótlanul ültünk egymással szemben. Legszívesebben maradtam még volna, de próba van a srácokkal így mennem kellett.
-Mennem kell próbára. Majd hívlak.-nyomtam egy puszit az arcára, majd elmentem.

***Sara szemszöge***

Nagyon hálás voltam Ya Ounak most ebben a pillanatban. Bele sem merek gondolni mi történhetett volna, ha Ő most nem jelenik meg. Szerettem volna, ha itt marad még velem egy jó darabig, de mennie kellett próbára amit meg is értettem. Fontos neki ez a verseny, és rengeteget kell dolgozniuk azért, hogy elérjék az álmaikat. Jó úton haladtam. Soha nem néztem fel még ennyire senkire, mint rájuk. Nem is csodálkozom, hogy ennyi rajongóval rendelkeznek, ugyanis tényleg fantasztikusak. Nem csak emberileg, de hangilag is.

Felmentem a szobámba, bekapcsoltam a laptopomat, és megnéztem a közösségi oldalaimat. Először YouTube-ra mentem és megnéztem újra a fiúk szombati produkcióját, ami még mindig tökéletes volt. Ma döntés! Remélem továbbjutnak. Lehet a mentoroktól kaptak pár kritikát, de annak ellenére szenzációsak voltak. Ma itthonról nézem a döntést, és szurkolok nekik. 

Felhívtam Rékát, aki szívesen elfogadta a meghívásomat és itt alszik nálam. Szokásához hívően megint 3 táskával érkezett, amin Én még mindig csak nevetni tudtam.

7 óra van. Nemsokára kezdődik az adás. Bekapcsoltuk a tévét, és vártuk hogy elkezdődjön.

-Kimegyek inniért, és valami rágcsáért egy perc.-mondtam a kanapén fekvő barátnőmnek aki intett a kezével válaszképp. 

Mikor töltöttem a kólát a poharakba, hallottam hogy csöngetnek.

-Nyisd ki!-üvöltöttem ki Rékának, aki egyből oda is ment az ajtóhoz.

Kimentem a nappaliba Én is, és láttam hogy Olivér és Ya Ou áll az ajtóban.

-Sara!Öltözz. Vagy öltözzetek! Jöttök a döntésre ti is.-mondta, majd a fenekemre csapott egy kisebbet, hogy induljak el.

-De..-kezdtem bele, de Olivér félbeszakított.

-Semmi de! Jöttök. Kell a bíztatás.-fejezte be,s Rékával elindultunk a szoba felé. 

Hirtelen nem tudtam mit vegyek fel. Észre se vettük, hogy az ajtó félig nyitva van.

-Azt se tudom mit vegyek fel.-mondtam barátnőmnek, de nem tudott válaszolni, mert valaki kintről bekiabált.

-Egy csinos kis koktélruha megteszi.-csapta meg a fülemet Olivér hangja.

-Barom.-vágtam rá és becsaptam az ajtót. 

Réka már elkészült és Én még mindig azon tűnődtem, hogy mit vegyek fel. Egyszerűen nem tudtam eldönteni. Már éppen kiválasztottam a megfelelő ruhát, és készültem átvenni. Egy szál melltartóban, s egy rövidnadrágban álltam, mikor valaki hirtelen benyitott...

14*

Sziasztok! Megérkeztem a 14. résszel:) A következőt 4 KOMMENT után hozom! Remélem tetszeni fog. Jó olvasást :)

...

De ekkor azonban az ajtó kivágódására rezzentünk szét.

- Fiatalok! Fiatalok! Csak a boltba mentünk el. Ha később jövünk, akkor máshol találnánk rátok?- nevetett fel egyből Bence.

- Nagyon vicces!- keltem fel az ágyról, majd a konyha felé vettem az irányt, mert a pulcsimat kerestem.

Kintről sugdolózást hallottam, amire egyből az ajtóba álltam akaratom ellenére is, így láttam, és hallottam is a beszélgetést.

- Mi van? Kihasználod hogy rosszul van?- esett neki elsőként Olivér.

- Nem. Néztünk egy filmet, és a végén bárki, és bármi lett volna itt akkor is megcsókolom. Mondjuk nem bántam meg. És remélem Ő se. - kezdett bele a sztoriba Ya Ou, s a végén elkalandoztak a gondolatai.

- Igen hős szerelmes?Mit néztetek?Csak nem A felhők fölött 3 méterrel?- ment oda mellé Sziki, közben pedig a szemöldökét húzogatta.

- Igen azt. - válaszolta,és elhallgattak, mert kiléptem a konyhából.                

Mind a négyen úgy néztek, mint akik még nem láttak fehér embert.

-Na mi ez a néma csend?- tettem fel a kérdést, és a kezeimet összefontam magam előtt.

-Ja semmi.-vonta meg a vállát Sziki,majd felhúztam a cipőmet, felvettem a kabátomat, és elköszöntem tőlük.

Hazamentem, ahol anyáék fogadtak. Teljesen elfelejtettem hogy jönnek.

-Kicsim, ugye minden oké? Menj fel aludj egy jót.-lépett oda mellém, mire Én engedelmeskedtem, s elfoglaltam a szobámat.

Átvettem a pizsamámat, megágyaztam, majd bedöltem az ágyamba és egyből álomba merültem.

***Ya Ou szemszöge***

Miután Sara elment a többiek tovább nyaggattak a hülyeségükkel. Nem tudom miért, de ez a lány furcsa érzéseket vált ki belőlem. A film végén akaratunkra is csókolóztunk. Nagyon jól esett a csókja. Jézusom miket beszélek? Hiszen nem is ismerem. Kétszer találkoztam vele egész életembe. De annyira különleges, hogy már az első találkozásnál beleszerettem. Igen ez van. Szeretem. Tudom sokan hülyének fognak nézni emiatt, de nem tudok mit tenni. Szerencsémre bementettem a telefonszámát, így el tudom érni ha szeretnék valamit. És fogok is. Ugyanis elhatároztam hogy elhívom egy randira. Ma nem jó mert próba van, de holnap egész nap szabad vagyok. Gondolkozásomból Sziki hadonászó keze zökkentett ki.

-Haver. Ennyire bejön? nevetett fel, mire Én csak bólintani tudtam.

Erre a tettemre Olivér fogta magát és elviharzott itthonról. Nem tudom mitől van ki. Hisz Ő sem ismeri és semmit sem tesz annak érdekében hogy megismerje, ha esetleg, véletlenül tetszene neki. Remélem nincs így. Nem szeretnék vitát.

***Olivér szemszöge***

Miután megtudtam hogy Ya Ounak bejön Sara, teljesen felkaptam a vizet és eljöttem onnan. Régebb óta ismerem Őt, mert az egyik haverommal jár egy suliba. Így többször láttam már és azóta tetszik. Tény hogy nem ismerem, de Ő se. Szóval esélyem van. Bár ezután a csók után már minden bizonytalan. Az, hogy valaha is magaménak tudhatom, hogy mondjam neki, hogy szeretlek, hogy átöleljem apró derekát, hogy apró csókokkal hintsem be gyönyörű ajkait. De mindez álom marad, amit remélem minél előbb valóra válthatok.

Úton, útfélen megláttam a házát, így gondoltam benézek hozzá, minden oké e. Felszaladtam a lépcsőn, és becsöngettem. Meghallottam aranyos hangját, amit a ’Megyek’ szó hagyott el. Lehajtottam a fejem és a cipőm orrát tanulmányoztam, mikor kinyitotta az ajtót. Egy szál törülközőben állt előttem.

***Sara szemszöge***

Éppen fürödtem mikor meghallottam a csengő hangját. Anyáék már elmentek, így egyedül voltam otthon. Kinyitottam az ajtót, de legszívesebben visszacsuktam volna.

-Mit akarsz?- vontam kérdőre, ugyanis most nem nagyon volt szükségem társaságra, főleg nem az Övére.

-Csak gondoltam megnézem jobban vagy e, de látom rosszkor jöttem. -sütötte le a szemét, amint végignézett.

-Igen ezt jól látod. Jól vagyok nem kell aggódni. Szia.-mondtam, majd ezzel a lendülettel becsaptam mögöttem az ajtót.

Visszamentem a fürdőbe, felöltöztem majd a konyha felé vettem az irányt. Elég éhes voltam, ezért kinyitottam a hűtő ajtaját, kivettem a tegnapi ebédet, és nekiálltam az elfogyasztásának.

Amint végeztem ezzel a szobám felé indultam, azon belül is a telefonomért. Láttam hogy jött egy üzenetem ,amit egyből meg is nyitottam. Az üzenet láttára mosoly húzódott a számra:

„Szia. Remélem kipihented magad. Arra gondoltam elmehetnénk valahova holnap este. Igen ezt veheted egy randinak :D. xx Ya Ou”

Erre rögtön írtam is neki egy választ:

„Szia. Igen köszi J  Rendben benne vagyok. xx Sara”

Megírtam neki, majd válaszként annyit kaptam, hogy menjek fel Facebookra. Rögtön bekapcsoltam a gépemet, és azt láttam hogy Ya Ou leírta a részleteket.

Ma nem volt semmi programom, így itthon maradtam. Átvettem egy rövidnadrágot, és egy topot, ugyanis nagyon meleg volt odakint. Leültem a tévé elé, de ezt a tevékenységemet a csengő szakította félbe. Felálltam és az ajtó felé indultam. Kinyitottam az ajtót, de vissza is akartam csapni,de az illető megakadályozta. Belökte az ajtót, s közeledni kezdett, mire Én egyre jobban csak hátráltam. Nekinyomott a falnak, és épp meg akart volna csókolni, de ekkor valaki hátulról a nevemet kezdte kiabálni…

13*

Sziasztok. Itt van a 13. rész is. A következő részt 4 KOMMENT után hozom. Remélem tetszeni fog. Jó olvasást :)

…

-Te meg mit keresel itt?-vontam kérdőre félig ázsiai származású barátomat.

-Csak gondoltam köszönök az adás előtt.-válaszolt kérdésemre, miközben Én levegő után kapkodtam annyira megijedtem.

-Ja rendben.-nevettem fel a sokkos állapotom után.

Ya Ounak vissza kellett mennie, amit meg is értek, ugyanis készülniük kell estére. Elfoglaltam a helyemet, majd telefonozni kezdtem. Végül is ha az ember elfoglalja magát, akkor gyorsan elmegy 2 óra.

***X-factor**

Már teljesen tele volt a nézőtér, és az állójegyesek is elfoglalták a helyüket. Minden készen volt, s ennek örömére a színpad közepén meg is jelent Istenes Bence és Lilu. Elmondták, hogy múlthéten kitől búcsúztunk, s hogy ma mindenki énekelni fog egy dalt, + egy duettet valamelyik versenyzővel.

Mindenki leszerepelt,majd a ByTheWay volt az utolsó ’versenyszám’, amit Szikora Robi fel is konferált:

-Akik most következnek, tehetségesek, fiatalok. Imádják őket a lányok. No meg mindenki. Hölgyeim és Uraim, a ByTheWay!-amint ezt kimondta, a székházban ülő többi wayer sikítani kezdett, ami persze nem tartott sokáig, mert elkezdődött a felvezető film.

Megjelentek a színpadon, feszes bőr cuccokban, amikben csodálkozom hogy tudtak járni. Radioactiv. Ez a zene címe amit előadtak. Meg kell hogy mondjam nekem nagyon tetszett a produkció, s ahogy láttam a nézőknek is. Ahogy véget ért a dal zihálva álltak meg a színpad szélén. A mentoroktól kaptak pár kritikát, de nem értettem miért.

****Show után***

Hamar véget ért a műsor, majd gyorsan a kijárat felé vettem az irányt, mert kezdtem rosszul lenni abban a fülledt időben. Éppen kiértem volna az épületből, de meg kellett állnom ugyanis előttem a kép teljesen kipöttyösödött a kép. Szédültem. Nagyon. Szerencsémre mindenki elhagyta az épületet. Mármint csak a nézők. Semmi innivaló nem volt nálam, ugyanis megittam.

Összerogytam a földön és próbáltam mély levegőket venni, ahogy anyukám tanította. Lépteket hallottam magam mellől, és még annyit hogy valaki a nevemet mondja, majd ezután minden elsötétül. Nem éreztem semmit. Mintha a mennyországba csöppentem volna.

Arra ébredtem fel, hogy egy ágyon fekszek. Azt gondoltam volna, hogy egy kórházban ébredek, de nem. Egy idegen lakásban. Fel akartam ülni amit egy kisebb nyögés kísért. Fájt minden porcikám. De mitől? Szeretnék erre a kérdésre választ kapni. Ha lehetne, akkor minél előbb.

Egy férfi hangot hallottam a konyha irányából, majd közeledni kezdett felém. Nem nagyon láttam, ki az de mikor közelebb jött egyből felismertem.

-Sara! Minden oké?-szólt hozzám Ya Ou, míg Én csak bámultam,mert nem tudtam hogy kerültem ide, és ha rosszul lettem, akkor miért nem kórházba vittek? Jó be kell vallanom utálom a kórházakat, de nem értem. Választ szeretnék most már. De tényleg!

-Hogy kerülök ide?-tettem fel a kérdést, ami már egy jó ideje nyomaszt legbelül.

Ya Ou odaadta a kezében lévő poharat, majd leült mellém.

-Figyelj! Az adás után beszélni szerettem volna veled így a megkeresésedre indultam. A kijárat előtt viszont megtaláltalak ahogy fekszel a földön. Felhívtuk anyukádat, ugyanis a telefonod melletted hevert, és azt mondta semmiképpen ne vigyük kórházba, mert nem szereted. Így elhoztunk hozzánk, míg jobban nem leszel.-vázolta fel nekem érthetően a helyzetet.

-Értem. Mindenesetre köszönöm.-kortyoltam bele a mancsomban lévő pohár vízbe.

-Nem vagy éhes?-terelte a témát Ya Ou.

-De az vagyok.-mondtam, majd felszerettem volna állni, de visszaestem. Odalépett mellém, féloldalasan átkarolta a derekam, és felsegített,s így léptünk be a konyhába.

Nem is kell mondanom szerintem, hogy elég érdekes és félreérthető szituáció volt, ami a többi 3 fiúnak is feltűnt, s nem tudták hozzászólás nélkül hagyni.

-Hoppáka. Kevesebb, mint egy hete ismeritek egymást, de már forr a levegő.O grr.-jegyezte meg Bence, mire elröhögtem magam. Már amennyire tudtam.

-Mi nem is zavarunk. Legyetek jók.-folytatta, de ezúttal Sziki.

Felálltak az asztaltól, majd az ajtó felé indultak  a Szőkét kivéve. Ott ült velük szembe és farkas szemet nézel egyszer velem, egyszer pedig a mellettem ülő sráccal.

-Patocska! Ha jössz meghívlak egy marlenkára! Hm? Na gyere.-ordított be a helyiségbe, ahol mi felnevettünk, de Olivér csak a szemét forgatta.

-De vicces! Megyek.-válaszolt vissza, s felállt és kiviharzott a lakásból a többiekkel együtt, így kettesben maradtam Ya Ouval.

Észrevettem, hogy az éjszakát itt töltöttem, ugyanis este 10kor volt vége a shownak és akkor hoztak ide. Szóval elég büdös lehetek. Csodálkozom hogy a fiúk nem kerülnek el. Megkérdeztem hol a fürdőszoba, majd bementem, s becsuktam kulccsal az ajtót a biztonság kedvéért. Levetkőztem, majd beálltam a víz alá. Megmosakodtam, megtörülköztem, felöltöztem, és visszamentem a nappaliba.

Ya Ou éppen egy filmet nézett.

-Mit nézel?-kérdeztem tőle kíváncsian, s lehuppantam mellé a kanapéra.

-A felhők fölött 3 méterrel.-válaszolt, majd rám kacsintott.

A film alatt éreztem, hogy mindig egyre közelebb jön hozzám. Nem tudom miért mondom ezt, de jól esett a közelsége. Arra észleltem fel, hogy szorosan mellettem ül, és átkarolja vállamat. Én akaratomon kívül is mellkasára hajtottam a fejemet. Így néztük tovább a mozit.

Mikor vége lett a filmnek, éreztem magamon Ya Ou tekintetét, ezért ránéztem. Aranyosan mosolygott,majd feje közeledni kezdett az enyém felé. Meg akar csókolni vagy mi van? Ez a gondolat járt a fejemben. Kívánóan ajkamra nézett, majd fel a szemembe. Ezt párszor megismételte, majd tökéletes ajkait hozzáérintette az enyémhez, de ekkor azonban…

Eredmény

Sziasztok! FONTOS!


Most először azért írok, mert a blogom része egy héten csak EGYSZER fog jönni. Mindez változni fog, ha látom, és kapok is visszajelzést hogy tetszik a blog. Ha egy fejezethez elérjük a 6 KOMMENTET, akkor sűrűbben fogom hozni a részeket. Ha viszont nem írtok, akkor úgy látom nincs értelme. Szóval ezt tartsátok figyelembe.
*********
Másodikként viszont a blogverseny eredményét szeretném mondani, és pár szóval összefoglalni.

Nagyon jó blogokat írtok, és 2 ember segítségét kértem. Hát nem is húzom tovább az időt itt vannak az eredmények:

1.helyezett: Daniella Bíró : http://bythewayalmodjmeg.blogspot.hu
2. helyezett: Kinguu : http://mylifebtw.blogspot.hu
3. helyezett: Anita : http://youvegotitbythewayfanfiction.blogspot.hu
**
Különdíjasok:
- Wayer : http://lifeisbeautifulwithbytheway.blogspot.hu
- Kitti Dancs : http://whosouldloveichoose.blogspot.hu
+ 1:

- ~ JeNana ~ : http://mirage-ericochmolly.blogspot.hu

Gratulálok mindenkinek :)

12*

Sziasztok:) Meghoztam a 12.részt. Létszíves hagyjatok magatok után nyomot ugyanis a következő rész 3 KOMMENT UTÁN jön. Erről tudom hogy van e értelme folytatni.Remélem tetszeni fog. Jó olvasást:))



...
Az üzenetben ez állt:
       " Kicsi Sara.
    Azt hitted minden megoldódik köztünk? Meg hát úgy alapból is? Mert ha igen, akkor rosszul hitted. Én mindig megkapom amit akarok, és ezt Te is nagyon jól tudod. És most per pillanat Téged akarlak. Jobb ha erről nem szólsz senkinek.
                                  Csók Ádám:* "
Ahogy ezt elolvastam, lerogytam a földre és sírni kezdtem. A múltam visszatér. Csodás! Pont ettől féltem, hogy mindez újra megtörténik.Az exem újra belépett az életembe és ami a legjobban aggaszt, hogy egyedül lakok.
Megcsörgettem Rékát, hogy nincs e kedve nálam aludni. Gyorsan előkaptam a mobilom és tárcsázni kezdtem a számát:
-Haló?-szólt bele.
-Szia.Figyu, nincs kedved ma nálam aludni?-tértem egyből a lényegre.
-De van. Akkor összeszedem a cuccaimat és indulok.
-Okés. Hello.-mondtam, majd bontottam a vonalat.
Míg ideér előkészítettem a vendégszobát, s kerestem egy jó kis csajos filmet. Végül a Nagyfiúk mellett döntöttem. Igaz nem romantikus meg ilyenek, de elég vicces film.
Előkészítettem a popcornt, innivalókat, s mikor végeztem abba a szent pillanatban csengetett barátnőm. Odaszaladtam az ajtóhoz, majd kinyitottam.
-Gyere be!-nyitottam kiljebb az ajtót, hogy be tudjon jönni.
Meg kell hogy mondjam, Réka 2 táskával érkezett hozzám. Mintha nem egy éjszakára, hanem egy hétre jött volna.
-Figyelj csak!  Minek ennyi cucc?-nevettem ki, mondjuk nem akartam, de hát így hozta a sors.
-Tudod milyen vagyok nem? Na.-mondta, de a végére Ő is elröhögte magát.
Lerakta a cuccait a nappaliba, s letelepedtünk a kanapéra.
Beinditottam a filmet, és kb. azt a másfél órát szinte végigkacagtunk. Hamar vége lett, így mindketten elmentünk volna aludni.
-Nem baj, ha elmegyek most fürdeni?-kérdezte nagy ásítások közepette.
-Dehogy baj, menj csak! Én elmegyek aludni. Jó éjszakát.-válaszoltam, és bementem a szobámba. 
Átvettem a pizsamámat, befeküdtem az ágyba és viszonylag hamar álomba merültem.

*****Reggel****

Ilyen jól még sosem aludtam meg kell hogy mondjam. Főként fel voltam pörögve ugyanis ma szombat van, szóval este irány az élő show. 
Kipattantam az ágyból, és lesiettem a konyhába valami reggeliért. Mikor leértem az asztalon egy cetlit találtam, melyet Réka hagyott itt nekem.
" Jó reggelt. Bocsi de dolgozni kellett mennem. Köszönöm a meghívást. xx Réku."
Szóval egyedül maradtam. Na sebaj. Mivel csak 8-ra kell menni a székházba, így gondoltam elmegyek egy kicsit futni. Mindig is imádtam ezt a sportot. 
Felszaladtam a szobámba, felvettem valami alkalomhoz illő ruhát, majd a fürdő felé vettem az irányt. Összefogtam lófarokba a hajamat, és egy nagyon gyenge sminket kentem az arcomra. Ahogy kész lettem felvettem a cipőm, majd elindultam.
Az elején 2 km-re gondoltam, mert elég régen futottam már. Neki estem az erdőnek, ahol tegnap üldögéltem. Bármerre fordítottam a fejem mindenhol szerelmes párokat láttam. Komolyan mondom! Ezen a nyáron találnom kell magamnak valakit. Annyira nézelődtem jobbra meg balra, hogy észre sem vettem, hogy valakibe nekimentem.
-Oh bocsánat.Nem akartam.-mondtam, majd felnéztem az illetőre, aki elröhögte magát.
-Nem gond. De máskor az orrod elé nézz!-nevette el magát Ya Ou előttem. 
-Jó köszi.-röhögtem most már Én is.
-Ja és még valami. Ne beszélj magadban, mert az emberek hülyének néznek.-suttogta a fülembe, amitől kirázott a hideg.- De Én megyek is.Este találkozunk. Szia.-köszönt, majd továbbment.
Nehogy már megint magamba beszéltem megint?! Erről már tényleg le kéne szoknom.

****Este 7kor****

Felvettem egy elegánsabb ruhát,majd begöndörítettem a hajam alját. Kisebb mennyiségű sminket kentem az arcomra, s hívtam egy taxit. Mire kész lettem mindennel ide is ért. Bepattantam a kocsiba, bediktáltam a címet, s elindultunk.
A székház elé érve kifizettem az utat, és bementem. Természetesen az első sorba szólt a jegyem. Szerintem egy kicsit túl korán érkeztem, ugyanis rajtam kívül 3-an voltak a nézőtéren. Éppen leültem volna a helyemre, de abban a pillanatban valaki befogta a szemem, és hátrarántott...

11*

...
-Olivér te meg mit keresel itt?-vontam kérdõre,miközben a szívroham kerülgetett.
-Figyelj! Miért kerültél el a moziban? És miért voltál olyan bunkó szombaton?-tette a kérdéseket egymás után.
-Mert...Mert nem nagyon csípem a fejed.-dadogtam,majd magabiztosan a szemébe mondtam.
-Ugyanmár. Tuti nem errõl van szó. Igenis kedvelsz,más a baj. Szóval?-mondta,ès közeledni kezdett.
-Nem,nem más. Na szia.-villám sebessèggel elrobogtam tõle.
A pofám leszakad ettõl a gyerektõl. Komolyan mondom. Beállít a házam elé,hogy mi a bajom. Na mindegy. Felejtsük is el.
Elindultam a fürdõ felé,megnyitottam a csapot,ès szabadjára engedtem a vizet a kádban. Míg lefolyik a víz,átmentem a szobámba a pizsamámèrt. Visszamentem,levetkõztem,elzártam a csapot és beleültem. Nagyon jól esett a víz. Énekelni kezdtem:
"Emlékszel nem volt rég,
Apró kis gyermekként,
Vártad,hogy felnõtt légy,
Úgy láttad az élet szép."
Folytattam volna a dalolást,de abban a percben megszólalt a telefonom. Ott volt tõlem 2 méterre a mobilom,így gondoltam kinyúlok érte. Viszont ez nem volt egy jó döntés. Ugyanis levertem, ami persze meg is látszott a kijelzõn,mert egy csíkban betört. Gratulálol Sara! 2 hete kaptad,de már összetöröd.
Szerencsére nem lett baja ezen belül,mert tökéletesen mûködött. Elhúztam a zöld kis ikont,majd beleszóltam a készülékbe.
-Igen?!-kissé idegesen kezdtem a beszélgetést,mondjuk ezt meg lehet érteni.
-Szia Sara. Ya Ou vagyok. Csak azért hívlak,hogy nem lenne e kedved eljönni velem valahova?-kèrdezte kissé félénken a vonal másik végén.
-Persze szívesen.-válaszoltam még mindig kissé ingerülten.
-Valami baj van?-gondolom rájött a hangomból ítélve.
-Hát éppen fürödtem,leejtettem a 2 hete vett telefonomat,aminek ráadásul betört a képernyõje. De minden ok. Kösz a kérdésed.
-Upsz! Bocsi.
-Nem gond. De most megyek. Szia.-köszöntem el.
-Rendben. Szia! A részletekért még írok.-válaszolt,s bontotta a vonalat.
Megtörültem,felöltöztem,majd elindultam a szobám felé. Lefekvés elõtt gondoltam felnézek egy kicsit Facebookra, ezért kezembe vettem a laptopomat. Volt 5 ismerõsnek jelölésem, ami persze a fiúk voltak és Petra,akivel szombaton,úgymond "szétbuliztuk" magunkat az élõ show-n. Visszaigazoltam õket, s megnéztem az üzeneteimet.
Találtam köztük egy bizonyos "Nagy Ember" levelét. Elkezdtem olvasni, bár jobban örültem volna ha nem veszem észre...