18*

Sziasztok! Neharagudjatok, hogy nem hoztam egy ideig részt, de felmerült bennem hogy érdemes e folytatnom. Kérlek titeket, hogyha tetszett hagyjatok magatok után nyomot. Viszont! Szeretnék kezdeni egy új blogot az egyik wayerrel, amiben Mayke/MDC/ is szerepet kapna:) Az a kérdésem, hogy lenne aki olvasná?! Kérlek titeket kommentben jelezzétek. Nem is fecsegek annyit, jó olvasást!:)


...
-Jézuskrisztusvilágsztár!-ugrottam egy nagyot miután megláttam a szöszit a tükörben.
-Bocs, nem akartalak megijeszteni, csak a hajzseléért jöttem.-válaszolt "komolyan", de a végére egy pimasz mosoly ült az arcára.
-Akkor fogd meg és menj!-dobtam a kezébe az előbb említett tárgyat.
És ezzel távozott a fürdőből.
Kimentem Én is amint végeztem mindennel, ahol a fiúkat találtam jóízű kuncogásukkal.
-Mi az?-kérdeztem mikor odaértem, de abbahagyták.
Senki nem szólt egy szót sem. Kezdett kissé zavarni. Van egy olyan megérzésem hogy Rólam beszéltek.Vagyis inkább vihogtak. Igen, ezt annak nevezik.
-Fiúk!- kértem őket megint számon, de se szó se beszéd.
Leültem az egyik székre, és előkaptam a telefonomat hogy felnézek a közösségi oldalakra. Körülbelül 5 perce csinálhattam, mikor Ya Ou egy oroszlánhoz képes felbőgött. Ezen már Én is elkezdtem röhögni, ugyanis közben leesett a székről, s mivel meg akart kapaszkodni leverte a tányért is az asztalról. Minden elismerésem, de tényleg.
-Na jó, Én azt hiszem megyek. Sziasztok!-köszöntem el tőlük, majd hazafelé vettem az irányt.
Egész úton azon gondolkoztam, hogy mi volt ez az egész. Min nevettek annyira, és mért nem árulták el nekem?! Annyira elmerültem a gondolkozásban, hogy egy mellkasba ütköztem. Amint megláttam ki az, rögtön el akartam menni Mellette, de megfogta a csuklóm és visszarántott.
-Na mi az kicsi Sara? Hova ilyen sietősen?-vont kérdőre Ádám, amihez igazából semmi köze.
Nem tudtam mit mondjak neki, de észrevettem hogy a genszter haverok egyike megszólalt.
-Kinek a szara?-nevettek fel mindannyian.
-Haha nagyon vicces na szevasztok.-vágtam hozzájuk és el akartam menni, de nem sikerült.
Amikor már rángatni próbáltak, meghallottam egy ismerős hangot, aki épp a nevemet kiabálja.
-Sara!- szólalt meg Ya Ou amint ideért.-Na most engedd el különben nem állok jót magamért.-kezdett bele, s közbe a kezei közül próbált kiszabadulni.
-Megjött a hős lovag? Na menjél.Ez nem az utolsó találka baby.-nézett fintorogva félig ázsiai barátomra, majd rám egy csábos mosoly kíséretében.
Ezzel el is mentek.
-Jól vagy?-lépett elém és megfogta a kezemet.

***Ya Ou szemszöge***

-Jól vagy?-léptem Sara elé, és megfogtam a kezét.

Választ viszont nem kaptam, csak annyit hogy a karjaimba borult és megcsókolt. Először sokkolt, de rögtön visszacsókoltam.

Úristen!Erre várok mióta megláttam. Te elhiszed YaOu? Nem agy.Az jó mert Én sem. Magammal beszélgettem egész végig.

Egyre jobban vágytam rá. Mióta megláttam tudatni akartam vele hogy tetszik De sose volt megfelelő idő, hely. Szerintem közöltem vele azzal a mozdulattal, hogy a nyílt utcán belemarkoltam fenekébe, mire egy kisebb nyögés hagyta el a száját. 

Csak a semmiből BenceÚr jelent meg mellettünk, amire egyből szétrobbantunk.

-Ha ezek után is "barátok vagytok", akkor Én meg Chuck Noris apja.-nevetett fel, mire Mi is követtük a példáját.

-Nekem most mennem kell.-mondtam Ya Ounak, de visszatartott.

-Régi módszer. Na gyere.-ezzel megfogtam a kezlt és elindultunk hozzánk.

Egész úton kézenfogva mentünk, és legszívesebben újra és újra ismételném az előbb történteket...